2014. július 5., szombat

Egyéves a Balambér Ínyenc Café


„Sütis lányok” – a gyerekekkel csak így hívjuk őket. A Balambér Ínyenc Café ugyanis az a hely, ahová bűntudat és rossz érzés nélkül bármikor szívesen bemegyünk egy sütire. Hogy miért? Mert a lányok csupa olyan édességet készítenek, amikben nincs liszt, cukor, tojás, tej. Csak magvak, valamint friss és aszalt gyümölcsök. Az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban könnyű, vegetáriánus ebédre is a vendégeik vagyunk. Július 10-én színes programokkal és gyerekbarát meglepetésekkel ünneplik 1. szülinapjukat Budán a Pauler u. 8 alatt. Ulicsák Ritával és Vető Annával, a helyet folyamatosan álmodó és megvalósító lányokkal beszélgettem. 


A Krisztina tér közelében, ebben a csendes kis utcában várják a vendégeket minden hétköznap 11-19-ig, szombaton pedig 11-14:30–ig. Felnőtteket, gyerekeket, babákat, sőt, aki kutyával, bringával érkezik, 10% kedvezményt kap. 
Nemcsak a kisgyerekeseket várják szeretettel

Továbbhaladva a Pauler utca és a Mikó utca sarkánál a Vérmező nagy, mászókás, homokozós, mindig árnyékos Szitakötő játszóterét találjuk: a Balambért ez ideális uzsonnázóhellyé varázsolja. A közelben van az Anno Mesebolt is, ami gyerekekkel egy aranybánya.

A Balambér barátságos kapualjában, még a kávézón kívül leparkolhatjuk a babakocsinkat, biciklinket, kismotort, innen néhány lépcsőfok vezet fel a kávézóba. 
Ez a gyönyörű látvány fogadja a betérőt már az utcán is

Lent a pincében a gyerekbútorokat készítő Dinoland található, itt zajlanak hétvégenként a tematikus szülinapi zsúrok 6-10 éveseknek– többek között kalózos, tündéres, indiános, lovagos. A felnőtteket hatha jóga tanfolyam, koncertek, édességkészítő műhely várja rendszeresen az esti órákban. Ulicsák Rita és Vető Anna a zsúrokkal kezdték el megálmodni és létrehozni a Balambér Házát, ami azóta is folyton fejlődik, alakul a vendégek igényei és a mindig derűs, energikus lányok kifinomult ízlése mentén.
- Ha jól tudom, a Balambér Háza több dolog egyszerre. Gyerekzsúrok, Dinoland gyerekbútorok, Peva textilek és az Ínyenc Café alkotnak itt sokszínű egységet. Hogy jött a sütis vonal a gyerekzsúrok után?
- Rita végzettsége szerint gyerekprogram-szervező, én magyar-film szakon végeztem. A gyerekeket mindketten nagyon szeretjük, így jött a tematikus zsúrok szervezésének ötlete, amihez a házunk üresen álló pincehelysége is adott volt. Azonban szerettünk volna valami mást is csinálni a zsúrok mellett. A családi napközinek utánajártunk, de sem a végzettségünk, sem a pincehelyiség miatt nem kaptuk volna meg az engedélyeket. Ráadásul a zsúrokat elsősorban 6 évesnél idősebb gyerekeknek szervezzük, nyáron 10-14 éveseket táboroztattunk, úgy éreztük, a családi napközis korosztály nem igazán nekünk való. Akkoriban a Mannaturalnál dolgoztunk Ritával – gondoltunk egy merészet, megbeszéltük Ákossal, a Mannatural tulajdonosával, hogy terjeszthessük Budán is a nyers vegán sütik hírét. A pincében kezdtük, csak egy évvel később, 2013-ban költöztünk fel a földszinti üzlethelyiségbe, ahol addig anyukám textilműhelye, a Peva volt. Most lesz az 1. szülinapunk, gyertek el! Nagyon jó programokkal várunk titeket: lesz arcfestés és kézműveskedés gyerekeknek, sütikóstoló, este koncertek és sok-sok meglepetés.
Rita és Anna. Fotó: Balambér

- Hogy történt a költözés? Anyukád könnyen belement?
- Azt mondta, csak akkor cserél, ha ő lehet a főszakács! Különben már a 2012-es nyitástól sugdosta a fülünkbe, hogy csak a süti nem lesz elég, főzzünk ebédet is – meséli nevetve Anna. - Mi pedig engedtünk neki.
- Hogy bírja anyukád a főzést és a textilezést együtt? Ha jól látom, sokkal többen járnak hozzátok, mióta van ebéd menütök.
- Igen, azért is kezdtünk bele, mert sokan kérdezték, hogy lesz-e nálunk leves, ebéd. A textilezést abbahagyta. A kész áruk persze megvannak, meg lehet venni őket, de újakat már nem készít.
Pirsl Éva – Anna anyukája, a főszakács – ekkor nyit be, kezében egy tányér, rajta feltekert aszalt gyümölcs-lapok sorakoznak, mint megannyi mini-croissant. Zárás körül vagyunk, ő mégis sugárzó arccal, a fáradtság legkisebb jele nélkül kínál minket: „Alma és banán lap, kóstolónak hoztam, most készítettem először.” Veszünk egy-egy kiflit, és elégedetten bólintunk – nagyon finom. A gyerekek is odagyűlnek a pulthoz, kíváncsiak ők is, Anna mosolyogva bólint: „Persze, vegyetek csak!”



- Hogy bírjátok ilyen derűsen, mosolygósan még a nap végén is?
- Az ételek miatt – mondja Anna gondolkozás nélkül. – Sokan nem hinnék, de rengeteget számít. Mi ezt esszük, amit itt készítünk, és a nyers étel valóban rengeteg energiát ad. Mondjuk én mindent eszem- nagy ritkán még húst is – figyelem a testem jelzéseit, és a legtöbb az zöldség és gyümölcs.
- Én nagyon szeretem az embereket, szeretem vendégül látni őket – teszi hozzá Rita. – A Balambér a miénk, rengeteg munka van benne, sok a tennivaló, és ha el is fáradunk, mégis újratölt, mert van értelme annak, amit csinálunk.
- Milyen alapanyagokat használtok? Bio termékekkel is dolgoztok?
- Van Kerecsenden egy saját kertünk, ugyan nem minősített bio, de nem permetezünk, onnan jön elég sok minden – meséli Rita. A többi pedig a Bosnyák téri piacról és a Vásárcsarnokból. Figyelünk rá, hogy őstermelőktől vásároljunk, már kialakultak a kapcsolatok, olyan gazdától veszünk, akiről tudjuk, hogy vegyszermentes zöldséget, gyümölcsöt árul. 
Többféle egészséges terméket is vásárolhatunk

- Látok nálatok limonádét is. Mi a helyzet a citrusfélékkel? Olvastam, hogy rengeteg vegyszerrel kezelik a héjukat…
- Igen, ez fontos kérdés, mert valóban nagyon szennyezett a héja mind a citromnak, mind a narancsnak. Egy éjszakára szódabikarbónás vízbe kell áztatni őket, és az kiszedi belőle.
- A környezettudatosság megjelenik nálatok? Régebben visszaváltható elviteles dobozaitok voltak. Hogyhogy elhagytátok?
-Az emberek nem hozták vissza – mondja nevetve Rita. Voltak vendégek, akiknek higiéniai fenntartásaik voltak, és igazából tényleg az lenne a jó, ha profin ki tudnánk fertőtleníteni őket, de erre kéne legalább még egy ember és plusz berendezés. A szerves hulladékot viszont komposztáljuk és szelektív kukánk van.
- Úgy látom, takarékos izzóitok is vannak.
- Ó persze – vág a szavamba Rita – az asztallábak pedig mind a régi padlás lépcsőiből lettek esztergálva, a lapok pultmaradékokból készültek és a székek is mind régiek, csak új huzatot kaptak.

- Számomra az egészséges ételek, a cukormentes édességek és a kedvességetek elég gyerekbaráttá teszik a helyet, ti mit gondoltok, mitől vagytok azok?
- A játszósarok – mondja lelkesen Rita,- amit épp most szeretnénk kibővíteni új játékokkal, pelenkázóval és egy cipőmentes, szivacsos résszel, ahol a kúszó-mászó korosztály is vígan mozoghat.
- A gyerekek valamiért szeretnek nálunk lenni – teszi hozzá Anna elgondolkodva. – Nem tudom miért, van, aki nem is eszik nálunk semmit, mégis mondja, hogy „Anyu ide jöjjünk még!”, szóval jól érzik itt magukat.

- Szerintem ez érthető, hiszen szabadon mozoghatnak, felfedezhetnek, érzik az elfogadó környezetet. Minket sem néztetek ki soha, pedig egyszer nagy hisztit csapott a kis dacos, a pult üvegét mindig összefogdossák koszos kézzel a gyerekek és most éppen az ablakban ül családunk híres mászóbajnoka. Rajtatok pedig a rosszallásnak vagy a vendéglátói aggodalomnak nyomát sem látom.
- Az asztalsarkoktól azért szoktam félteni a kis totyogókat – teszi hozzá Rita. – Az nekik pont homlokmagasságban van.
- Szeretnénk gyerekmenüt is bevezetni – kanyarodik vissza Anna a kérdésemhez – sokan, akik gyerekkel jönnek, rögtön fél adagot kérnek.
- Tehát lesznek dinófalatok?
- Nem – mosolyodik el Anna, érti a tréfát – de amúgy meg miért is ne? Szeretnénk a gyerekekre szabni a díszítést. Lehet mondjuk dinó alakú spenóttekercs.
A lányok energiája és ötletei látszólag kimeríthetetlenek, még hosszan tudnék beszélgetni velük, ám gyermekeim jelzik, hogy eljött az ideje az indulásnak. 
Látogassatok el ti is hozzájuk, ha Budán jártok, a bringaút is pont előttük vezet el!
Karola
Helyszín: Budapest, 1. kerület, Pauler u. 8.
Nyitvatartás: hétfő - péntek: 11:00 - 19:00, szombat: 11:00 - 14:30

2014. május 6., kedd

Gyerevissza! - Kisgyerekes nők újra munkában


Régóta kísérem figyelemmel a Gyerevissza programot, s mivel a zárókonferenciája egy mindenki számára nyitott esemény volt, örömmel vettem részt rajta. Nem bántam meg: egészen egyedi hangulatú rendezvénybe és közösségbe csöppentem.

A „Gyere vissza- Számít a munkád!” egy a kisgyermekes szülők munkába állását segítő TÁMOP-program. („A gyermekgondozási ellátások rendszeréből visszatérők munkaerő-piaci reintegrációját segítő modellprogram megvalósítása a Közép-Magyarországi Régióban”, TÁMOP-1.4.3-10/1-2F-2011-0012). A Gyerevissza cím a program hosszú nevéből született, hogy könnyen megjegyezhessék a résztvevők és utaljon a program céljaira is egyben.)

A zárórendezvényen betekintést nyerhettünk a program hivatalos kereteibe, a képzés mindennapjaiba, hallhattunk sikerekről, tanulságokról és nehézségekről is.


Dr. Bujáki Gábor, a Pest Megyei VállalkozásfejlesztésiAlapítvány ügyvezető igazgatója a projekt bemutatásakor elmondta, hogy a program célja nem feltétlen aláírt papírok megszerzése, inkább a szemléletváltás elindítása volt. Nyugat-európai mintára szerették volna megmutatni, hogy nem az osztályzat a fontos, hanem a gondolkodás, az egyéni ötletek ereje, a kreativitás, és terveink megvalósítása. Azt is hangsúlyozta, hogy a vállalkozói látásmód és létforma milyen sokban hasonlít egy gyermekeivel otthon lévő anyáéhoz, hiszen mindkettő maga osztja be az idejét, maga dönti el, mire mennyi időt szán, és hihetetlen rugalmassággal kell alkalmazkodnia a rengeteg nap mint nap jelentkező új kihíváshoz.
Kocza Mihály projektmenedzser előadásából a program céljait, vállalásait, megvalósításának részleteit és jövőjét ismerhettük meg. Megtudhattuk, hogy a három konzorciumi partner 200 főt készített föl a munkába való visszatérésre vagy vállalkozásra. Széles körű, gyakorlati tudást adó képzéssel, képességfejlesztéssel, vállalkozói mentorálással (SEED), a kapcsolatépítés tudatos fejlesztésével segítették a résztvevőket.

Balázs Tibor
Balázs Tibor, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója nagyon érdekes előadást tartott a vállalkozói életformáról. Szerinte ma már bárki lehet vállalkozó, szinte minden információhoz könnyedén hozzáférhetünk, és rengeteg példát láthatunk arra, hogyan válnak emberek és vállalkozások akár pillanatok alatt ismertté, sikeressé mindenféle családi háttér, képzettség nélkül. Kinyílt a világ, megváltoztak a módszerek, a feltételek, éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a vállalkozásfejlesztés területén is új, innovatív módszereket sajátítsunk el. Hangsúlyozta az együttműködések, kapcsolatok jelentőségét, amelyet a képzés során is próbáltak erősíteni. Megtudtuk, hogy az Európai Unió kiemelt célként kezeli a női vállalkozások fejlesztését, amely nemcsak esélyegyenlőségi, hanem versenyképességi kérdés is. Az uniós kimutatások szerint a női vállalkozók több tekintetben eredményesebbek és hatékonyabbak, mint a többi vállalkozás. 

Farkas Zsuzsa
Farkas Zsuzsa, a Tudatos Életért Egyesület munkatársa a kisgyermekes nők munkaerő-piaci visszailleszkedésének jogi nehézségeiről, magyar sajátságairól beszélt, sokszor európai összehasonlításban. Az Egyesület célja a hátrányos helyzet, a munkahelyi diszkrimináció csökkentése, a munkáltatói oldal érzékenyítése, a kisgyermekes nők visszailleszkedési arányának növelése.

A rendezvény második felében a programban résztvevő nyolc sikeres vállalkozónő kapott bemutatkozási lehetőséget. Potápi Rita, a projekt szakmai vezetője (SEED Alapítvány) elmondta, hogy a projektben 11 nő indított vállalkozást. Hihetetlenül inspiratív, sokszor megható előadásokat láthattunk-hallhattunk arról, hogyan születtek az ötletek, hogyan lett az álmokból valóság.
Elsőként Felvinczy Zita mutatkozott be, aki a Felvinczy Ékszerek márkanév alatt kisfia születése óta egyedi és kisszériás ékszerkollekciókat tervez és készít saját kezűleg, egyedi anyagokból és technikákkal. Elmondása szerint a vállalkozói létforma választásával önmagát, a saját álmainak megvalósítását választotta, de szerinte ez nem csak miatta fontos, hanem hosszútávon példát mutat a gyerekeknek is, hogy vállalják és valósítsák meg álmaikat.
 
Felvinczy Zita
Kovács Kriszta HoppJuliska néven forgalmaz fajátékokat, fonalakat, valamint egyedi kreatív ötletek megvalósításával foglalkozik, rendszeresen tart kézműves foglalkozásokat, és az általa ismert technikákat tanfolyamokon is oktatja. 


Kovács Kriszta
Simon Renáta, a Beautik plus size webshop tulajdonosa nőies, stílusos ruhákat kínál 44-es mérettől, ugyanis szerinte mérettől és alaktól függetlenül bárki lehet szép megfelelő ruhában.
Kissné Nezvál Eszter (Mesefészek) a Metamorfózis Meseterápia módszerrel szeretne foglalkozásokat tartani. Idáig vezető útját egy saját életmesével mutatta be.
Csordás Judit, az Emberpalánta ötletgazdája játékos formában vezeti be a kicsiket a kertészkedés, a növények és állatok világába, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban megismerkedjenek a kerttel, a természettel.
Gőcze-Hargita Mónika Művészmami néven kreatív alkotásait szeretné láthatóvá tenni.
Dr. Exner Veronika hiánypótló fordítási szolgáltatásokat nyújt biztosítási területen a NIQUAL fordítóirodán keresztül.
Zádor Viki pedig saját felnőttképzési ügynökséget szeretne létrehozni: a Hurrá, tanulok! nevű portálján a kisgyerekes szülőknek szóló képzéseket gyűjti össze, hogy a gyesen, gyeden lévő szülők később könnyebben találhassanak munkát. 

A rendezvény lezárásaként egy kiállítást rendeztek, amelyen a vállalkozónők termékeit csodálhattuk meg.

Kollár Bori (Borarti for Kids)
Emberpalánta
Felvinczy Ékszerek
Beautik
A résztvevőkkel folytatott beszélgetésekből kiderült: nem csak tudást, információt kaptak, hanem rengeteg személyes támogatást, összetartó csapatot, barátokat, családias társaságot, mindezzel pedig nőtt az önbizalmuk, a hitük abban, hogy képesek lesznek álmaik megvalósítására. Nem is kellett magyarázniuk, ez az első pillanattól érezhető volt – szavak nélkül is.

Gratulálunk minden résztvevőnek és sok sikert kívánunk álmaik megvalósításához!


Lola
A vállalkozónők bemutatói: http://seed.hu/hirek/nyolc-bator-no
A zárókonferencia programja: http://gyerevissza.hu/gyerevissza/
A Gyerevissza projekt honlapja: http://gyerevissza.hu/gyerevissza-2/
Álláskereső portál: http://gyerevissza.hu/
 





2014. április 15., kedd

Altatok Párnakoncert Palya Beával és Gerzson Jánossal


Palya Beával az Altatok lemeze kapcsán már beszélgettünk a dalok születéséről, gyengédségről, csendről és intimitásról. Arról, hogy milyen mélyről jönnek ezek a dalok, és milyen mélyen érintik nem csak a gyerekeket, hanem a szülőket, nagyszülőket is. Talán ezért is fogant meg Beában ennek az anyagnak egy újszerű, inkább felnőtteknek szóló bemutatása: nem a megszokott gyerek- vagy családi koncert keretei között, hanem esti nyugalomban, félhomályban, kényelmes fotelokban hallgathatjuk a lemez dalait, sőt, sokszor azok eredeti közege, indiai és perzsa dallamok, gongok és hangtálak, improvizációk és klasszikus dallamok csendülnek föl. 

Bea így ír a koncertől:
"A nyugalmat, csendet, könnyűséget, az önmagunkkal és egymással való kapcsolódás mély élményét szeretném most adni nektek ezzel a párnakoncerttel. Nektek csak annyi a dolgotok, hogy átadjátok magatokat a puha párnáknak, a kényelmes babzsákoknak, meg a hangoknak. Utazhattok a zenével, alhattok is egy jót, dúdolhattok velem együtt, de csak ha jólesik, foghatjátok egymás kezét is, tapsolni sem kell. Félretesszük a megszokott színpad-közönség, zenész-nem zenész leosztást. Közös tér van és közös idő, dallamok, szavak, a belégzésés a kilégzés, akolmeleg. Mi meg majd Gerzson János zenésztársammal óvatosan kísérünk titeket az utatokon, adunk nektek puha hangokat, játsszuk az Altatok legszebb darabjait és másféle csendes-belsőzenéket is, régi és új lélekdalaimat."


Eddig egyetlen ilyen koncert volt tavaly novemberben, azóta is sokan várjuk a folytatást. Beával a jövő heti Párnakoncertről beszélgettünk.

Számodra miben más az Altatok párnakoncert, mint egy Altatok családi koncert?
Esti időpontban van, és ez engem és a zenésztársamat, Gerzson Jánost máshová vezet: csendesebbek, elmélyültebbek vagyunk, másképp bánunk a hangok idejével, és a hangok közti csendekkel. De a fő különbség, hogy erre a koncertre a nagyok jönnek, nincs zsezsgő-mozgó gyerektömeg. Itt valóban abba az érzékeny állapotba kerülünk, ami az ébrenlét és az álom határán lep el minket, ahol megnyílnak a kapuk különböző világok közt. Én nagyon szeretem az Altatokgyerekkoncerteket is, élvezem a kicsiket, és a velük való hang-játékot. De az Altatok dalanyaga valójában egy nagyon csendes, belső helyről született, nagyon sok dalt írtam éjjel vagy hajnalban, és Lili még akkor bennem, a testemben volt, szóval volt egy várakozás-hangulat, egy titkosság, egy mozdulatlan mozgalmasság, és ez az energia leginkább az Altatok párnakoncerten tud újra megszületni. 

Az Altatok stúdiófelvételén: Bea, Lili, Gerzson
És hogyan született a "párnakoncert" gondolata?
A hallgatók itt valóban párnákon, babzsákokban, kanapékon ülnek. Azt éreztük, hogy ez a párnába süppedős, elengedős-ellazulós, zenét-magába-beengedős hangulat Kapolcson, a Palya-udvarban mindig megszületik, és ebben része van a babzsákoknak, a diófa árnyékának. Ezért a városi Altatok párnakoncerten is megpróbáljuk ezt létrehozni, amennyire lehet, és ennek az egyik eleme számomra a párna, a test ellazulásának lehetősége, és ezzel a lélek és a fül megnyitása. A hagyományos kereteket megtörjük, ide nem kell kiöltözni, nem kell a számokat megtapsolni, az egész inkább egy utazás magunkba a dalok mentén, nekünk zenészeknek, és a visszajelzések szerint a hallgatóknak is. Én azt éreztem a legutóbbi ilyen alkalommal, hogy nem előadó-énekes vagyok, hanem csak egy csatorna, jön föntről az adás, én megnyitom magam, átmegy rajtam, továbbadom, vigye tovább az, aki hallja. Hihetetlen felszabadító érzés volt, hogy lement rólam az összes – leginkább magammal szemben támasztott – énekesnős elvárás. 


És közben mégis olyan hangokat adtál ki magadból, máig itt van bennem az az este…  
Talán pont ezért, mert tényleg semmi más nem volt, csak a dalok: lehetőség egy nagyon letisztult és koncentrált zenélésre. Gerzsonnal is egy új fejezetet nyitott meg az a koncert. Az egyik dalnál  - Anya milyen volt, amikor még nem voltam, ez a címe - csinált egy ney-bevezetőt, és én csak azt éreztem, hogy minden hang simogat kívül-belül, és aztán elkezdett énekelni velem, na hát az is ilyen volt… Meg a Tengeres című szám indiai hangulata, ebben meg sarodon, egy indiai hangszeren játszott. Azt hiszem, Gerzson zeneisége ezen a koncerten tud megnyilvánulni leginkább. De ez igaz a dallamokra, az egzotikus, különleges hangzásokra is, itt meg tudjuk hagyni a hangtálak zengésének, a gongok gongásának, a húrok pengésének az idejét is. 




A Tengeres illusztrációja is Szottfried Zsófi munkája
Rengeteg gyönyörű hangú hangszeren játszottatok ketten, olyan volt az egész, mintha beléptem volna a hangok templomába…

Na, mi is pont így éreztük magunkat. Elég jó érzés. Ilyen az altatás is, átlépünk egy másik, megszentelt világba, ami az álom. És ahhoz, hogy jó legyen az utunk, jó hangok kellenek akkor, amikor belépünk a kapun. Szerintem ezen az estén jó hangokból nem lesz hiány, így ki-ki beléphet a maga kapuján. 


Lola


ALTATOK PÁRNAKONCERT
Közreműködik: 
PALYA BEA | ének, sansula, kalimba, csengők, hangtálak
GERZSON JÁNOS | oud, sarod, sursringar, buzuki, ney, kalimba, sansula, hangtálak, csengők
Helyszín: Muzikum
Időpont: 2014. április 23. 20 óra
Jegyvásárlás: Zenekupon

2014. április 4., péntek

Family Table, avagy családbarát Sunday Brunch a Kempinskiben

Nem mindennapi élményben volt részünk múlt vasárnap, pedig ha nagyon le szeretnénk csupaszítani, akkor tulajdonképpen csak annyi történt, hogy étteremben ebédelt a család.
Hogy ebből mégis blogbejegyzés lett, annak számtalan oka van. Kezdjük rögtön azzal, hogy nyugodtan és békésen sikerült mintegy három és fél órát eltöltenünk egy igencsak elegáns helyszínen három kiskorú társaságában. Ez számomra már kisebbfajta csoda. Mindeközben isteni finom fogásokat tálaltak nekünk, a legnagyobb odafigyeléssel és előzékenységgel, mindenből annyit, amennyit kértünk. Sőt, még szünetet is tarthattunk, amikor a gyerekek kicsit játszottak, mi pedig kicsit beszélgettünk. Budapest belvárosában található a csoda. A neve Sunday Brunch, vagy ahogy a Kempinski hotelben található ÉS Bisztróban hívják: Family Table.


A Sunday Brunch nem újdonság Budapesten, sőt a szállodák után egyre több étterem vezeti be a népszerű vasárnapi büféebédet, amelynek lényege, hogy bizonyos időhatárok között (általában 12-15) és fix összeg ellenében bármennyit fogyaszthatunk svédasztalos jelleggel. A Kempinski Hotel ÉS Bisztrója ehhez képest több extrával is megfejelte a fenti, immár hagyományosnak is nevezhető szolgáltatáscsomagot.


Számunkra például hatalmas előnyt jelentett, hogy nem kell minden egyes fogásért elsétálni, hanem az asztalnál történik a felszolgálás. A Sunday Brunch-hoz külön étlap tartozik, és szinte mindent kihoznak. Ez egy háromgyerekes anyának önmagában is maga a menyország, de a gyerekek miatt is fontos szempont, hogy nem kell velük folyamatosan felugrálni. A menülap pont úgy néz ki, mint a linken: előételek, tafelspitz, főételek (klasszikusok és grillételek), mindehhez pedig a salátaasztalról és a desszertasztalról lehet még válogatni. Mindenből bármennyit, de ami gyerekekkel szintén fontos lehet: bármilyen sorrendben. 

Természetesen azért az előételt kaptuk először: füstölt lazac, kaviár, libamáj, nyúlpástétom, mangalicasonka, zöldségekkel és cserépben sült langyos barna kenyérrel...


Ezután pedig a marhahúslevest, de olyat, amiről azt hittem, hogy csak a nagymamám és generációja képes készíteni. Ezen a ponton viszont megkérdezte a mi hihetetlenül kedves, szinte gondolatolvasó képességekkel megáldott felszolgálónk, hogy hozhatja-e mellé a mártásokat, szószokat és a sült hagymás burgonyát is, ami egyébként a leves után dukálna. Mi kapva kaptunk a lehetőségen, ezek után ugyanis muszáj volt egy hosszabb pihenőt beiktatnunk. Egyrészt mert annyira isteni volt minden, hogy nem bírtuk megállni, hogy mindenbe bele ne kóstoljunk, másrészt meg mert mindenkit nagyon izgatott már a játszósarok.





Ami nem is csak játszósarok, hiszen a játékok mellett a Gipszkorszak csapata várja a gyerekeket: mindenki kap egy helyes kis kötényt, választ egy gipszformát, és már indulhat is az alkotás a minőségi festékekkel. Manyi végtelen türelemmel foglalkozott a gyerekekkel, és a csúszdázó, vonatozó, hintázó kisebbeket is szemmel tartotta, így hamar rájöttem, hogy rám itt nincs szükség, vissza is mentem az étterembe, úgyhogy még egy kis magánéletet is élhettünk kettesben, ami nálunk igencsak ritkaság.




Ebben az ez egész gyerekes Sunday Brunch-ban egyébként az volt számomra a legjobb, hogy a gyerekek hamar felfedezték maguknak a teret, szabadon mászkáltak ki és be, és nem csak az enyémek, hanem az a rengeteg kicsi és nagyobbacska is, és ez a világon senkit nem zavart. Ehhez persze kellett a szellős térkialakítás, valamint a személyzet rugalmas, toleráns, ugyanakkor előzékeny hozzáállása. Szóval egészen kellemesen meglepődtem, hogy egy Kempiskiben ennyire családias és fesztelen légkörben ebédelhet együtt egy csomó kisgyerekes család, a pincérek babakocsik között dolgoznak, földön játszó gyerekeket kerülgetnek, és mindig megkérdezik, mikor és melyik fogással szeretnénk folytatni az ebédet.


Tehát némi szaladgálás és játék után mindenki visszaszálingózott az asztalhoz, és azzal a roppant nehéz kérdéssel szembesültünk, hogy hogyan tovább: bécsi szelet vagy marhapörkölt, makréla vagy olaszos tészta, na meg a teljes grillkínálat és salátaasztal, miközben a gyerekek igazából a fagyira ácsingóznak... Úgyhogy ezt a kört már rövidre zártuk, a két kicsivel kiegyeztünk a tésztában, sőt, ketten kaptak egy adagot. A nagylány rántott husit kért, mi garnélát, makrélát és pörköltet.

Makréla

Garnéla
Gondoltam, azért csak megnézem a salátaasztalt is, hiszen ez a gyengém (pont útbaesett a fagyik felé), és valóban kár lett vona kihagyni, mert ez a látvány fogadott:






Sajttál, salátakülönegességek, rengeteg friss és feldolgozott zöldség, hihetetlenül ízlésesen tálalva! Ehhez kifejezetetten gratulálok, önmagában a látvány is elismerést érdemel! Én ezt alkottam a választékból:


A desszertkínálat szintén mennyei,  tényleg próbáltunk derekasan helytállni a kóstolással még így a vége felé is: fagyi, rétes, pohárdesszertek, sütik...




Narancsos panna cotta
A gasztronómiai élmény megérne egy külön posztot, de én most gyerekbarát szemszögből elsősorban azt szeretném kiemelni, hogy
  • minden friss, extra finom és minőségi
  • fantasztikus a tálalás
  • a gyerekek is sok új ízt kóstolhatnak, csupa egészséges étel közül válogatva
  • sok a szezonálisan kreatív fogás (egyik személyes kedvencem a grillezett  makréla sült sütőtök ágyon)
  • rengeteg a szezonális salátaféle, gyümölcs 
  • kicsik számára is könnyedén összeválogathatunk gyerekbarát fogásokat 
  • vegetáriánus és paleo (!) étrendűek is lazán végigehetik az étlapot 

Ehhez képest az ár-érték arány verhetetlen: ha ennek csak a felét szeretnénk öten egy középkategóriás étteremben elfogyasztani, akkor is többet fizetnénk, nem beszélve azokról az apró bosszúságokról, amiknek itt nyomát se találtuk.
Még egy jó hír a kisbabásoknak: van uniszex pelenkázó a mozgáskorlátozott mellékhelyiségben (azaz apa is pelenkázhat, mert nem a női mosdóba kell bemennie), szoptatni pedig bárhol lehet, de akár el is lehet vonulni az első emeleten lévő fotelokhoz.

Nagy gratula az ÉS Bisztró csapatának, mi nagyon jól éreztük magunkat!

Lola


Helyszín: Kempinski Hotel Corvinus, ÉS Bisztró, Budapest, Erzsébet tér 7-8.  
Árak: 8400 ft / fő, 4200 ft / gyerek (6-12 évesek), 6 év alatti gyerekeknek ingyenes. Az ár tartalmazza az összes italt, üdítőt, kávét, és az alkoholos italok egy része is benne van!
On-line asztalfoglalás: http://www.kempinski.com/hu/budapest/hotel-corvinus/vendeglatas/ettermi-ajanlatok/vasarnapi-csaladi-ebed/
Parkolás: A szálloda mélygarázsában a vendégek részére ingyenes, de vasárnaponként az utcán sem kell érte fizetni. 

Ez is családbarát:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...